a „digitális nevelés” területén a 24. órában vagyunk!!!
Baj van, és ez a baj nem most kezdődött. A kisgyerekek idegrendszere lassú fejlődésre van kitalálva, de okoseszközök használata közben bekerülnek egy részecskegyorsítóba, ami szétdobja a figyelmüket, beszűkíti a toleranciaablakukat, redukálja a stressztűrő képességüket és növeli a depresszió, valamint a szorongás kialakulásának kockázatát. Mindeközben brutális gyorsasággal rászoknak. Tízéves kor alatt a rendszeres, önálló eszközhasználat negatívan befolyásolja a gyerekek fizikai aktivitását, egészséges alvását, érzelmi fejlődését, viselkedését, másokhoz való kapcsolódását, biztonságát. Ennek ellenére odaadjuk nekik…
(Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember)
Óvodában és általános iskolában dolgozó gyógypedagógusként, a gyermekeket figyelve és velük beszélgetve azt a tapasztalatot vonom le, hogy a gyerekek sokkal többet „telefonoznak, gépeznek”, mint az egészséges mérték lenne. Beszélgetésink során a témát ha előhozom, sokszor az egyébként hallgatag, verbálisan gyenge gyereknek is megered a nyelve, ha a számítógépes játékokról kezdünk beszélgetni…A szülők többsége pedig hatalmas tagadásban, hárításban van a témával kapcsolatban. Azt gondolom, a szülők megsegítése az online világ veszélyeinek felhívásával kezdődik.
Elkezdenünk viszont nem az óvodáskorú gyermekek szüleinél kell, hanem sokkal korábban, már a kisgyermekeket nevelő szülőknél érdemes. Erre vonatkozóan állítottam össze egy 10 jótanácsból álló listát.
Tíz jótanács „kisgyerekes”szülőknek
1., Figyelj a gyermeked életkori igényeire, de hagyd önállósodni!
2., A gyermeked 18 hónapos koráig egyáltalán ne adj okoseszközt a kezébe!
Ebben az életszakaszban az okoseszközök visszafordíthatatlan károkat okoznak! Ezután is naponta maximum 20 perc képernyőzés megengedett (rövid mese, képek nézegetése), lehetőleg szülővel közösen.
3., Étkezés/etetés/szoptatás közben keresd gyermekeddel a szemkontaktust!
A babával való szemkontaktus felvétele és tartása elengedhetetlen a kötődés kialakulásához, mert azt üzeni, rád figyelek, csak rád…A szemkontaktus oxitocint termel, és ez a hormon szükséges a kötődés kialakulásához, ezért azt tanácsolom, amikor gyermekedet étkezteted, közben csak rá figyelj, beszélj hozzá vagy dúdolj neki halkan. A telefonodat mindeközben tedd jó távol magadtól!
4., A beszédet gyermeked csakis valós interakcióban, kétirányú kapcsolatban képes
elsajátítani, beszélj hozzá sokat!
Miután a beszélő szájmozgásról már elég jól leutánozza a gyermek a szavakat, a testbeszédből, a hangsúlyokból, a tekintetből, a helyzetből megérti, hogy az egyes szavak mit jelentenek. Mindezt virtuálisan nem tudja megtanulni!!! A beszédtanulásnak ez a fázisa
kizárólag kapcsolatban tanulható!
5., Amire feltétlen szüksége van gyermekednek: legyél vele jelen és beszélgessetek minél
többet! A legtöbb, amit ajándékozhatsz, az időd és az aktív figyelmed!
sok beszélgetés, meseolvasás, képeskönyv nézegetés, mondókázás, ölbeli játékok, éneklés (mindegy milyen a hangod ) a beszédtanuláshoz
mászókázás, homokozás, hintázás, hancúrozás, kismotorozás…a nagymozgások fejlődéséhez
gyurmázás, építőkockázás, festés, rajzolás…a finommotorika fejlődéséhez
6., Minden este mesélj gyermekednek!
Fejleszted vele szókincsét, auditív figyelmét, képzelőerejét, memóriáját, beszédkészségét, és számtalan más területet. Csak a hallott mese fejleszti a gyermeket, a televízióban, telefonon nézett mese nem, inkább árt, ugyanis a hallott mese feldolgozása másképp zajlik az idegrendszerben, csak annyit és úgy képzel el a gyermek, ami számára befogadható. Egyfajta belső-képkészítés zajlik, mely a gondolkodás, kreativitás, stresszoldás és élményfeldolgozás egyik legfontosabb eleme. Ezzel szemben a képernyő nézése növeli a gyermekben a belső feszültséget, ezáltal növeli az agressziót, a gyermek könnyen kezelhetetlenné válik és nem tud figyelni sem…
7., Esti lefekvés előtt legalább egy órával már ne tévézzen, ne képernyőzzön a gyerek!
A televízió és az okoeszközök nézése, az általuk kibocsátott kékfény nehezíti az elalvást és gátolja a mély alvásért felelős melatonin hormon termelődését. Továbbá a képernyőből áradó erős ingerek rendkívüli módon felpörgetik a gyerekeket, érzelmileg, hangulatilag komoly, hosszan tartó hatással bírnak rájuk.
8., Gondold át, mennyi és milyen képet posztolsz ki a családodról a közösségi médiában!
A családi történetek ezáltal kikerülnek a közösségi térbe, biztos, hogy ezt szeretnéd? Gondold végig, gyermeked kamaszaként is örülni fog, hogy a babaképét annak idején posztoltad? Nem fogják esetleg csúfolni emiatt?
9., Az otthoni digitális szabályok a család minden tagjára vonatkozzanak!
Legyenek olyan időszakok, például az étkezések ideje, amikor a család minden tagja leteszi az okoseszközöket, és csak egymásra figyeltek, beszélgettek!
10., Törödj magaddal és a pároddal is, időnként töltődj fel! 🙂
Felhasznált irodalom: Uzsalyné Pécsi Rita: Fejleszt vagy rombol?
Kulcs az okoseszközök okos használatához (Kulcs a Muzsikához Kiadó, 2020.)
Összeállította: Beréti-Stier Márta
gyógypedagógus, óvodapedagógus, net-coach
neveléstudomány szakos bölcsész,
közoktatási vezető, mentorpedagógus